A motiváció elméletei a menedzsmentben

TÉNYEK ÉS AZ ÉLETVESZTÉSEK

A vezetői motiváció azt írja le, hogy a vezetők hogyan segítik elő alkalmazottaik termelékenységét. A motiváció elméletei elmagyarázzák, hogyan motiválják a munkavállalókat, és javaslatokat adnak a motiváció növelésére a munkahelyen. Melyek ezek a szakértők által meghatározott elméletek?



  a motiváció elméletei
Hasonlítsa össze és állítsa szembe Maslow és Herzberg motivációs elméleteit
motivációelméletek a pszichológiában
a motiváció elméletei az oktatásban

OLVASSA MÉG: Az Uber Ghana elérhetőségei és irodái



Motivációs modellek

A motivációt úgy határozhatjuk meg, mint az egyénre vagy a személyen belül ható erőket, amelyek felkeltik az izgalmat, az irányt és a kitartást a cél elérése érdekében. A motivációelmélet tehát azokkal a folyamatokkal foglalkozik, amelyek megmagyarázzák, miért és hogyan aktiválódik az emberi viselkedés.

A motiváció meghatározásának tartalmi elméletei

A tartalomelméleteket szükségletelméleteknek is nevezik, mivel általában egy olyan nézethez kapcsolódnak, amely a „mi motivál minket” meghatározásának fontosságára összpontosít. Más szóval, megpróbálják beazonosítani, mik a „szükségleteink”, és a motivációt ezeknek az igényeknek a kielégítéséhez kapcsolják.

A tartalomelmélet megmagyarázza, miért változnak az emberi szükségletek az idő múlásával.



Olvassa el is

Hogyan navigálhat a GES toborzási portálon

A motiváció folyamatelmélete

A folyamatelmélet többet foglalkozik, a folyamat működésével és önfenntartásával kapcsolatos kérdésekkel. Például az erőfeszítés mértékét, az erőfeszítés folytatását és az erőfeszítés módosítását meghatározó tényezők vizsgálata.



Méltányosság elmélet

Ebben az elméletben a munkavállaló folyamatosan felméri erőfeszítéseit a munkatársaihoz képest, és az erőfeszítéséért kapott jutalmat. Ha szignifikáns különbséget észlelnek erőfeszítéseik és munkatársaik között, akkor arra törekednek, hogy mindenki számára egyenlő erőfeszítéseket tegyenek úgy, hogy saját teljesítményüket munkatársaik szintjéhez igazítják fel vagy le. Hasonlóképpen figyelik az erőfeszítések relatív jutalmát is. A vezetőknek szóló üzenet az, hogy az alkalmazottakat méltányos és méltányos jutalmazásnak kell látni, és az egyenlőtlenségeket gyorsan ki kell igazítani.

  a motiváció elméletei
Hasonlítsa össze és állítsa szembe Maslow és Herzberg motivációs elméleteit
motivációelméletek a pszichológiában
a motiváció elméletei az oktatásban



A várható elmélet

Ez az elmélet rávilágít arra, hogy a motiváció részben olyan döntéshozatali folyamat, amely az eredmények érdekében értékeli az erőfeszítést. Megvizsgálja az aktív kognitív folyamatok bevonását és a felhasználói választást a folyamatba, és kiemeli annak fontosságát, hogy az eredmény értékes jutalmat jelentsen az érintett egyén számára.

Olvassa el is



Az ápolási folyamat helyes rendezése

A tényleges értékelési folyamat több részre oszlik:



  1. Ha erőfeszítéseket teszek, elvárhatom-e, hogy teljesítsem a szükséges feladatot?
  2. Ennek a tettnek vagy feladatnak az elvégzése el fogja érni a kívánt eredményt?
  3. Számíthatok arra, hogy az eredmény elérhető lesz és hamarosan meg fog jelenni?

  a motiváció elméletei
Hasonlítsa össze és állítsa szembe Maslow és Herzberg motivációs elméleteit
motivációelméletek a pszichológiában
a motiváció elméletei az oktatásban



A Porter-Lawler modell

Ez a motivációs modell, bár az elvárások elméletén alapul, valószínűleg a munkahelyi motiváció legteljesebb elmélete. Ez egy integrált megközelítés, amely szinte az összes többi motivációs elmélet elemeit tartalmazza.

A motiváció hagyományos elmélete

Munkavállalói motiváció

Az alkalmazottak motivációja kritikus szempont a munkahelyen, amely az osztály és a vállalat egészének teljesítményéhez vezet. Az alkalmazottak motivációja az energia, az elkötelezettség és a kreativitás szintje, amelyet a vállalat dolgozói a munkájukhoz visznek.

A motiváció elméletei az oktatásban

A motivációt az oktatási rendszeren belül is használják a tanulók tanulásának és megértésének ösztönzésére. Az oktatási környezetben a motiváció vagy belső erő, vagy külső erő. Két irányzat létezik a motivációról az oktatásban.

Olvassa el is

Különbség a szervezet jövőképe és küldetése között

Belső motiváció

Carl Rogers humanista elméletei szerint a motiváció az egyén belülről fakadhat, anélkül, hogy a külső jutalomra gondolnának. A tanulók saját belső jutalmukat kapják az önbecsülésük növekedésén és a sikerélményen keresztül, amikor elérik a kitűzött célokat. Lehetséges, hogy csak a siker iránti vágyat érzik olyan tényezők alapján, mint például egy tevékenység iránti érdeklődésük vagy az elégedettség érzése, amelyet akkor érnek el, amikor végrehajtják a kívánt eredmény eléréséhez szükséges lépéseket.

Külső motiváció

B.F. Skinner szerint azok a diákok, akiknek megerősítésre van szükségük a sikerhez, külső motiváció alatt működnek. A büntetés és a jutalom motivációs eszközként szolgál. A külső motiváció, amely az egyén pozitív viselkedésének előmozdításához szükséges, egy olyan rendszer formájában kínálkozik, amely megerősíti a kívánt viselkedést, vagy tagadja a nemkívánatos cselekvéseket.

A motiváció elméletei a pszichológiában

Ezek a pszichológia motivációs elméletei.

Olvassa el is

A számvitel alapelvei

1. Ösztönzéselmélet (pull theory).

Ilyenkor valami, amit akarunk és/vagy amire szükségünk van, egy bizonyos feladat elvégzésére húz és kényszerít. Például, ha több órát dolgozom az irodámban, több fizetést kapok.

2. Hajtáselmélet (push elmélet)

A rossz helyzetek, amelyeket el akarunk kerülni, az ellenkező irányú teljesítményre késztetnek bennünket. Szóval, ha nem teljesítek jól a következő meccsen, akkor kirúgnak a csapatból, és ezt nem akarom.

3. Optimális szint elmélet

Egy feladat elvégzése pusztán a cselekvés kedvéért.

Hasonlítsuk össze Maslow és Herzberg motivációs elméleteit.

Maslow elmélete

1. Fiziológiai szükségletek:

Ezek a szükségletek alapvetőek az emberi élethez. Ide tartozik az élelem, a ruha, a menedék, a levegő és a víz, amelyek az élethez szükségesek. Ezek az igények az emberi élet fennmaradásához és fenntartásához kapcsolódnak. Óriási befolyást gyakorolnak az emberi viselkedésre. Ezeket az igényeket először – legalább részben – ki kell elégíteni, mielőtt magasabb szintű igények jelennének meg. A fiziológiai szükségletek kielégítése után már nem motiválják az embert.

Olvassa el is

A döntéshozatali folyamat lépései a menedzsmentben

2. Biztonsági igények:

A következő szükségletcsoportot biztonsági és biztonsági szükségleteknek nevezzük. Ezek az igények olyan vágyakban fejeződnek ki, mint a gazdasági biztonság és a fizikai veszélyek elleni védelem. Ezen igények kielégítése több pénzt igényel, így az egyén többet dolgozik.

3. Társadalmi igények:

Az ember társas lény, és érdekli a társas interakció, a társaság és az összetartozás. Ez a szocializáció és az összetartozás igénye készteti az embereket a csoportmunkára.

4. Megbecsülési igények:

Ezek a szükségletek az önbecsülés és az önbecsülés szükségességére utalnak. Ide tartoznak az önbizalmat, teljesítményt, kompetenciát, tudást és függetlenséget jelző szükségletek. Az önértékelési szükségletek kielégítése önbizalomhoz, erőhöz és a szervezetben való hasznosság érzéséhez vezet.

5. Önmegvalósítási igények:

Ez a szint jelenti az emberi lények összes alacsonyabb, közepes és magasabb szükségletének csúcspontját. Más szóval, a szükséglethierarchia modelljének utolsó lépése az önmegvalósítás igénye. Ez a teljesítési igényre utal.

Olvassa el is

A vezetés és a menedzsment közötti különbség

  a motiváció elméletei
Hasonlítsa össze és állítsa szembe Maslow és Herzberg motivációs elméleteit
motivációelméletek a pszichológiában
a motiváció elméletei az oktatásban

Herzberg elmélete

Frederick Herzberg pszichológus kiterjesztette Maslow munkásságát, és egy új motivációs elméletet javasolt, amelyet Herzberg motivációs higiénés (kétfaktoros) elméleteként ismernek.

Megkérte az embereket, hogy írjanak le két fontos incidenst a munkahelyükön:

(1) Mikor érezte magát különösen jól a munkájában?

(2) Mikor érezte magát rendkívül rosszul a munkájával kapcsolatban? Az adatszerzés kritikus incidens módszerét alkalmazta.

Az elemzés során kapott válaszok meglehetősen konzisztensnek bizonyultak. Azok a válaszok, amelyeket a válaszadók akkor adtak, amikor jól érezték magukat a munkájukban, jelentősen eltértek azoktól, amelyeket akkor adtak, amikor rosszul érezték magukat. A bejelentett jó érzések általában a munkával való elégedettséggel, míg a rossz érzések a munkával való elégedetlenséggel jártak együtt.

Herzberg a munkával elégedetteket „motivátornak”, a munkával elégedetlenkedőket „higiéniai vagy karbantartási” tényezőknek nevezte. A motivátorok és a higiéniai tényezők együttesen Herzberg kéttényezős motivációs elméleteként váltak ismertté.

  a motiváció elméletei
Hasonlítsa össze és állítsa szembe Maslow és Herzberg motivációs elméleteit
motivációelméletek a pszichológiában
a motiváció elméletei az oktatásban

Ön belsőleg vagy külsőleg motivált? Alkalmazottként vagy menedzserként tudnia kell, hogy mi motiválja Önt és másokat több elérésére. Ha véletlenül nem vagy egészen biztos benne, ez a cikk jobban megérti a motiváció különféle elméleteit.

Olvassa el is

A menedzsment kulcsfontosságú funkciói

OLVASSA MÉG: Többválasztásos DSTV Ghana elérhetőségi száma, irodák, fizetési adatok